Az MI alá dolgozik, nem alánk: így tűnik el a magyar weboldalak forgalma
Alig néhány hónap alatt hétszeresére ugrott a hazai híroldalakra mesterséges intelligenciából érkező forgalom. Az új látogatók viszont egyelőre csak morzsáit pótolják annak, amit ugyanezek az oldalak a keresőkből elveszítettek. A folyamat egyre élesebben rajzolja ki, hogy az MI nem ráépül a megszokott internetre, hanem átszabja az alapjait.
Kevesebb mint két év alatt százszorosára nőtt a mesterséges intelligenciát használó felületekről a magyar weboldalakra érkező látogatószám – ez derül ki egy friss hazai forgalmi elemzésből. Míg 2024 őszén az MI-ből érkező látogatások a vizsgált oldalak teljes forgalmának alig 0,01 százalékát tették ki, 2026 nyarára ez az arány már meghaladta az 1 százalékot.
A növekedés önmagában is figyelemre méltó, a lényeg mégsem ez. Sokkal fontosabb, hogy közben a hagyományos keresőforgalom csökken. Az MI egyre több olyan információkeresési lépést vesz át, amely korábban keresőmotoron, majd weboldalak megnyitásán keresztül zajlott. Ez hosszabb távon az internet eddigi működési modelljét kérdőjelezi meg.
Hétszeres ugrás a híroldalaknál
A legnagyobb elmozdulás a híroldalakon mérhető. Az elmúlt négy hónapban hatszor-hétszer annyi olvasó érkezett ezekre az oldalakra MI-alapú felületekről, mint a megelőző időszakban.
A hátterében több tényező is állhat. A tavaszi országgyűlési választás jelentősen megemelhette a közéleti és politikai információk iránti keresletet, miközben májustól az MI-rendszerek válaszaiban több és hangsúlyosabb webes hivatkozás jelent meg.
A folyamat azt jelzi, hogy az MI már nem pusztán egy újfajta keresőfelület, hanem a webes információfogyasztás önálló csatornájává vált.
Ami a Google-ből kiesik, azt az MI nem hozza vissza
A növekvő MI-forgalom messze nem ellensúlyozza a keresőkből elvesztett látogatásokat. Az elemzés szerint 2026 áprilisa és júliusa között az MI-ből érkező többlet mindössze 4,7 százalékát fedezte annak, amit a vizsgált oldalak a hagyományos keresésekből veszítettek az előző év azonos időszakához képest.
Magyarul: száz elveszített látogatóból ötöt sem pótolt az MI.
A jelenség egyik oka az úgynevezett zero-click keresés terjedése. A felhasználó egyre gyakrabban el sem jut a forrásként szolgáló oldalig: az MI vagy a kereső saját összefoglalója már a találati felületen összerakja neki a választ. A weboldal így továbbra is az információ forrása marad, csak éppen látogatója nem lesz.
Megöli az MI a hagyományos internetet?
A mai adatok alapján korai lenne kijelenteni, hogy a megszokott web rövid időn belül eltűnik. Az irány azonban félreérthetetlen: az a modell, amelyben a felhasználó keres, találati listát böngész, majd oldalakat nyit meg, fokozatosan veszít a súlyából. Ebben az értelemben az MI valóban megölheti a hagyományos internetet – legalábbis annak jelenlegi működési logikáját.
Ez nem azt jelenti, hogy megszűnnek a weboldalak. Inkább azt, hogy megváltozik a szerepük. A tartalom továbbra is elkészül és felkerül a webre, csak egyre gyakrabban egy köztes rétegen – ChatGPT-n, Geminin vagy egy MI-alapú keresőn – keresztül jut el az olvasóhoz. Ez különösen azokat érinti érzékenyen, akiknek az üzleti modellje a látogatottságra, a hirdetésekre vagy az oldalon történő vásárlásra épül.
A kereskedelemben még nagyobb lehet a fordulat
Az MI-forgalom bizonyos kereskedelmi kategóriákban már most számottevő. A vizsgált piactereknél az innen érkező látogatók aránya megközelítette az 1,6 százalékot, az elektronikai webáruházaknál az 1,4, a telekommunikációs oldalakon pedig az 1,1 százalékot.
A következő lépés viszont nem feltétlenül az lesz, hogy az MI több vásárlót terel a webshopokba. Az agentic commerce terjedésével egyre inkább elképzelhető, hogy maga az MI hasonlítja össze a termékeket, választ közülük, sőt a vásárlás egyes lépéseit is elintézi. Ebben a felállásban a weboldal továbbra is része az infrastruktúrának, csak a vásárló számára láthatatlan háttérszereplővé válik.
A híroldalak kettős szorításban
A hírportáloknál különösen látványos a folyamat. Bár ők az MI-felületekről érkező forgalom legnagyobb nyertesei közé tartoznak, a hagyományos keresőforgalmuk az elemzés szerint csaknem megfeleződött. Az MI tehát egyszerre új forgalmi forrás és a korábbi modell legnagyobb veszélye.
Ez alapvető kérdést vet fel a digitális médiában: ha egy MI-rendszer egy hírportál cikkeiből néhány mondatban megválaszolja az olvasó kérdését, akkor az olvasónak már nincs oka megnyitni az eredeti cikket. A tartalom előállítója továbbra is szolgáltatja az információt, a figyelem viszont egyre nagyobb részben az MI felületén marad.
Nem eltűnik az internet, hanem átrendeződik
A mostani folyamatokból nem az internet megszűnése, hanem a szerkezetének átalakulása rajzolódik ki. A hagyományos web egyik alapelve az volt, hogy a tartalom készítője és az olvasó között rövid az út: megtalálta az oldalt, megnyitotta, ott olvasott vagy vásárolt.
Az MI ezt a kapcsolatot egyre gyakrabban közvetlen válasszal helyettesíti. A felhasználó kérdez, a rendszer több forrásból összegez, a válasz pedig sokszor meg sem mozdul a saját felületéről. Ez kevesebb kattintást, kevesebb közvetlen látogatást és hosszabb távon a mai digitális üzleti modellek átalakulását hozza.
Az adatok szerint az MI-forgalom egyelőre csak töredékét pótolja annak, amit a keresők elvisznek. A tendencia viszont azt mutatja, hogy a webes forgalomért folyó versenyben már nem elég a Google-lel számolni. Azzal is kell, hogy a felhasználó egyáltalán eljut-e valaha a weboldalig.
A kérdés tehát nem csupán az, mennyi forgalmat hoz az MI, hanem az is: marad-e igény arra a nyílt, kattintásokra épülő internetre, amelyet az elmúlt két évtizedben megszoktunk.
A vizsgálatról
A 2026 harmadik negyedévére vonatkozó adatsor magyar híroldalak, piacterek, webáruházak, bankok, telekommunikációs szolgáltatók, patikák, receptoldalak és szállásközvetítő portálok forgalmi változásait veti össze.